Mixerbeton - interbeton télen - nyáron. Mindenhez,amit csak kitalál.

Friss beton házhoz szállítva télen - nyáron. Alapokhoz ,födémekhez,járdákhoz, kerti tavakhoz és medencékhez.

Weboldal bejelentése

Szabálysértő honlap?
Kérünk, jelentsd be!

Ügyfélszolgálat

HuPont.hu Ügyfélszolgálat

1. Hogyan készül a vasbeton koszorú és az áthidaló?

A zsaluzat elkészítése után elhelyezik a kiegészítő hőszigetelést, majd a vasalásokat. A transzportbetont mixer szállítja a helyszínre és a hozzá megrendelt betonszivattyú juttatja fel a zsaluzatba, ahol merülő-vibrátorral biztosítják a megfelelő tömörséget. Betonszivattyú alkalmazásakor készüljünk fel arra, hogy technikai okokból kb. 0,5 m3 beton marad a szivattyúban, amit a gép nem tud magasra feljuttatni.

2.   Hogyan készül a vasbeton födém?

A falazat elkészítése után a födémgerendák és béléstestek, vagy egyéb födémelemek elhelyezése következik. Monolit födémeknél a zsaluzás a következő lépés, de minden esetben gondoskodni kell a megfelelő alátámasztásokról, mivel a frissbeton tömege nagy (kb. 2400 kg/m3). A födém készítésével egy időben a koszorúk is elkészülnek. Az előírt kiegészítő vasalások elhelyezése után a transzportbetont mixer szállítja a helyszínre és a hozzá megrendelt betonszivattyú juttatja fel a rendeltetési helyére, ahol merülő-vibrátorral biztosítják a megfelelő tömörséget.

3.  Hogyan készül az aljzatbeton?

A padlószerkezet legalsó rétegének szerepe sík teherhordó felületet biztosítani a vízszigetelésnek, ezért nagyon fontos a jó szintezés és a pontos simítás. A csatornázási szerelvények és csövek elhelyezése után a transzportbetont mixer szállítja a helyszínre. A mixerből leengedett betont vagy talicskával szállítják a helyszínre, vagy betonszivattyút alkalmaznak, melynek csöveket építenek ki a nagy szállítási távolságok miatt. A betonréteg felső szintjének biztosítása érdekében ún. szintező tüskéket helyeznek el, melyeket a betonozás során folyamatosan szednek fel, ha már nincs rájuk szükség.

4. Hogyan építsünk medencét?

Ún. vízzáró beton alkalmazása mindenképpen ajánlott a megfelelő tömörség eléréséhez. Igénytől függően a beton medencefalakat varratmentes, hajlaterősített vízszigeteléssel is ajánlott ellátni, a burkolatnál pedig flexibilis és szilikon fugázó ajánlott. A vízzáró beton medencefal önmagában még nem jelenti a tökéletes vízzárást.
Medencék építésénél először a földkiemeléssel kezdjünk, majd az aljzat megfelelő feltöltése és tömörítése után elkészül a vízszintes szerelőbeton, amire a -minden esetben- vasalt medencelemez kerül, melyből a betonvasak függőlegesen kiállnak a medencefal fogadásához. A vízszintes lemezre duzzadó fugatömítő szalagot helyeznek el, amire felépítik a függőleges zsaluzatot, majd teleöntik betonnal. A kizsaluzás és felületi javítás után általában belső kent szigetelést hordanak fel, amire a csempeburkolatot ragasztják, majd kifugázzák. A medence speciális mérnöki műtárgy, elkészítése gyakorlatot és szakértelmet igényel, ezért konzultáljon építésszel vagy keresse kollégáinkat!

5. Mire ügyeljünk betonjárda készítésekor?

Minden esetben ellenőrzött, jó minőségű, agyag- és szervesanyagmentes alapanyagból készítsünk betont. A legjobb minőségű cementet használjuk, lehetőleg közepes szemnagyságú (0-16 mm) adalékanyaggal és kevés keverővízzel. Az összetevők pontos kimérése is elengedhetetlen. A fagyállóság növelésére használjunk légpórusképző adalékszert, aminek segítségével a keverővíz mennyisége is csökkenthető és aprólékosan tömörítsük a betont. A cement mennyiségével és minőségével nem szabad takarékoskodni. Nagyon fontos a beton utókezelése is, de ügyeljünk hogy közvetlen vízsugár ne érje a felületet. Tilos a beton felületét utólagos cementszórással simítani! Ügyeljünk a megfelelő alapozásra és annak tömörítésére. Minden esetben használjunk dilatációkat és a távtartó eszközöket a beton kötése után haladéktalanul távolítsuk el. Vasalás alkalmazása csak nagy terhelés és ezzel arányosan vastag betonréteg esetén ajánlott, ellenkező esetben a korrodáló vasak szétfeszítik a betont. Tűző napon, nyári hőségben és +5 oC alatt ne betonozzunk.

6. Mi a különbség az előregyártott és a monolit áthidalók és födémek között?

Monolit betonszerkezeteknek nevezzük azokat az épületelemeket, amiket az építés helyszínén készítenek el és előregyártott elemeknek azokat, amelyek betonüzemben a szerkezettől elkülönítve készülnek. A monolit szerkezetek a helyszínen zsaluzást igényelnek és a beton kötéséig akadályozzák a további munkafázisok elvégzését. Előnye, hogy bármilyen méret könnyen megépíthető vele és összeköt a többi szerkezettel. Az előregyártott szerkezetek minősége a betongyári keverés miatt sokkal magasabb és megbízhatóbb, nem igényel lényeges zsaluzatot és a beton kötése nem akadályozza annyira a további munkát. Hátránya, hogy bizonyos méretekben készül, tehát ettől eltérő méretek nehezebben építhetők vele. A két technológiát általában kombinálják.

7. Milyen előnye van a betonelemek használatának?

Az előregyártott betonelemek nagy mértékben meggyorsítják a kivitelezést, mivel már megkötöttek, terhelhetők és a legtöbb esetben megtámasztásként (zsaluként) szolgálnak a további betonnak. Tömegük külméretükhöz viszonyítva kicsi, ezért nagy felületek rövid idő alatt elkészíthetők. Minőségük az előregyártás miatt egyenletes és biztonságosan magasabb, mint a helyszíni keverésé. Felületük általában sima, ezért kevesebb anyagfelhasználással készíthető a felületképzés. A gyári minőségellenőrzés miatt minimális a selejt.

8. Miért használunk zsalukat és milyen anyagból készülnek?

A zsaluk rendeltetése, hogy a képlékeny (gyakran folyós) betont a megfelelő formában tartsa addig, amíg megköt és a szerkezet képes a saját súlyát biztonságosan hordani. A zsaluk feladata még a szerkezet biztonságos megtámasztása építés közben. Anyagát tekintve fa, fém vagy műanyag lehet. Régi technológiákban nagyrészt fát alkalmaztak alacsony ára és tömege, alakíthatósága miatt. Napjainkban teret nyertek az acél zsalutáblák, melyek tökéletesen egyenletes felületet adnak, áruk és tömegük viszont magasabb. Az acél zsaluk alakíthatósága nehézkes, ezért sokszor fával együtt alkalmazzák.

9. Miért használunk vasalást a betonba?

A megszilárdult beton részecskéit kémiai kötések (szilikát kötések) tartják össze. Ezek felületi kötések, tehát viszonylag gyengének minősíthetők, ezért a beton húzószilárdsága nagyon kicsi, nyomószilárdsága viszont lényegesen nagyobb. Épületszerkezetekben sok esetben fordul elő, hogy a beton húzó igénybevételt kap, leggyakoribb eset a hajlításból származó húzás. Ilyen terheléskor a betonból készült szerkezet tönkremenne, nem tudná felvenni a terheket. A húzószilárdság növelésére a beton belsejében acélbetéteket helyeznek el, mivel az acél húzó- és nyomószilárdsága egyaránt magas, ezen kívül a hőtágulása megközelíti a betonét. Az acél és a beton együttdolgozása során a beton a vasakra tapad, így közösen viselik a húzófeszültségeket, míg a nyomófeszültséget a beton hordja. Karcsú szerkezeteknél előfordul, hogy a betonvasat nyomóterhelés esetén is alkalmazzák, ilyenkor a kihajlás csökkentése a feladata.

10.  Milyen veszélye van a natúr homokos kavics (sóder) alkalmazásának beton keverésekor?

Házi betonkeveréskor elkerülhetetlen, hogy ismeretlen eredetű homokos kavicsot használjanak fel. Ennek egyik nagy hátránya, hogy a natúr bányakavics túl sok agyagot és iszapot tartalmaz, melynek megállapítása szabad szemmel szinte lehetetlen. A másik nagy hátrány, hogy a szemcsék eloszlása egy bányászott (osztályozatlan) anyagban nem ideális, ezért biztosan frakcióhiányos lesz. Mindkét esetben a beton minősége forog veszélyben, sokszor 25-35%-os a szilárdságcsökkenés mértéke!
A túl sok agyagszemcse leköti a cement nagy részét, ezáltal a homok és kavicsszemek kötéséhez nem marad elegendő cement. Ezt csak 25%-os cementmennyiség-növeléssel lehet helyrehozni, ami óriási pazarlás és költség. Az agyagtartalom akkor biztosan magas, ha szabad szemmel láthatók az agyagrögek. Szilárdságcsökkenés mellett jelentősen romlik a fagyállóság is!
A nem ideális szemeloszlás osztályozatlan anyagoknál jelentkezik, ezen házilag nem lehet javítani, ez biztos szilárdságcsökkenést okoz!

A beton utókezelése

A bedolgozott betont a kötés ideje alatt minden káros hatástól védeni kell, különösen az erős napsütés, az erősen szárító szél, valamint a fagyástól. Lehetőleg ne ázzon meg a friss beton , ezért érdemes letakarni. A kötés folyamatát ütések, rázkódások is károsan zavarhatják. A kész betont a bedolgozás befejezésétől számítva meleg és szeles időben a harmadik, hűvös időben a negyedik órától kezdve legalább hét napon át nedvesen kell tartani úgy, hogy foltok ne legyenek rajta.

A betonozást követ

ő első 24 óra alatt nagyon intenzív a nedvesség elpárolgása, ezért erre az időszakra különösen figyelni kell, és az utókezelési eljárásokat már a betonozási munkabefejezésekor meg kell kezdeni.

Miért fontos a beton utókezelése?

Ideális feltételek a betonozáshoz akkor állnak fenn, amikor a hőmérséklet 20 és 22°C között van, a relatív páratartalom 50 % körüli vagy több és a szélsebesség alacsony. Növekvő hőmérsékleteknél, csökkenő relatív páratartalomnál és fokozódó szélnél, illetve ezen körülmények kombinációinál szükséges a betont érő káros hatások alacsony szinten tartása. A kötést késleltetni is lehet.Nagyon magas hőmérséklet vagy tömegbeton készítésekor a beton hőmérsékletét hideg vízzel vagy jéggel lehet csökkenteni.
A száradási-zsugorodási repedések főként a víz-cement arányával vannak összefüggésben. Minél alacsonyabb a víz-cement tényező, annál kisebb a repedésképződési hajlam és jobb lesz a betonszilárdság. A folyósító szerek használatával csökkenthető a keverővíz mennyisége. Az alacsony páratartalom és a nagy szélsebesség meggyorsítja a párolgást. Ha a párolgás mértéke kb. 1 liter/m2/óra értékhez közeledik, korai zsugorodással kell számolni. A zsugorodási repedésképződés csökkentéséhez a felületet ködpermettel nedvesen kell tartani. Ezen kívül az alapfelületet és a zsaluzatot is nedvesen kell tartani. Soha ne kössük le a felületi vizet cementszórással.